Nem akar csak elmenni, az a fránya tél, várom a tavaszt, a jó időt. Ilyenkor nem van mit csinálni, legtöbbször otthon bent a nagyszoba négy fala között vagyok. Úgy meguntam ezt is mint cigány az anyját. Tudom, hogy a természet télen is tárt karokkal vár, de valahogy én nem akarok az ölébe ülni. Ahogy kitavaszodik, elkezdem megint a futást, tavaly sokan felfigyelhetek, hogy délután és este a terelő úton fut egy bolond egy magában. Na az voltam én. Eleinte májusban, amikor elkezdtem futni, még nem lobogott a László Attilás hajam, de október végén, mikor abba hagytam a sötétedés miatt, már egészen jól játszott a szél a hajammal:D.  

            Eleinte csak a terelő két hídja között futottam, majd amikor már megszoktam és örömteli lett a futás akkor már a főúton is futottam, s legvégül már egészen a sokat 10 kmeket is futottam naponta, kétnaponta.

            Most kitűztem egy célt magamnak, amit meg akarok valósítani, még pedig azt, hogy lefutok egy 50 kmtávot, a szüli napomkor. Még nem tudom, hogy melyik égtáj felé veszem az irányt, de valószínű, hogy, valami egyenesebb utat választok majd.  Tudom, hogy nem vagyok normális, de valami kihívásra vágyom, s legalább felmérem az erőviszonyaimat és a kitartásomat.

            Már elkezdtem felkészülést, itthon, edzek, míg nincs meló, majd ha lesz, akkor az elégé megerőltet, úgy hogy akkor, elég lesz a futás. Mihelyt jó idő lesz, és plusz fölé emelkedik a hőmérséklet, fogom a nyúlcipőt és irány a Kükkülő part vagy esetleg a mező dimbes-dombos ösvényei.

            Azért kezdtem el napi szinten futni, mert az előző munkahelyemen nagyon stresszesnek éreztem magam, és kellett valami, amivel feltölthetek és kikapcsolhatok. S persze az sem számított utolsóként, hogy egészséges és fittebb legyek. Sokszor jól jött, mert ha valami gondom, dühöm volt, csak beraktam a fülest, és kikapcsoltam az agyam, s mire lefutottam a távot, arra hipp hopp helyre pattantam. Jövőre már télen sem akarom abba hagyni, addigra be kell, szereljek valami jó kis sztrecses gatyeszt:D, elég buzis lesz….

            Szóval mindenkinek melegen ajánlom, nem kell más hozzá, mint elszántság, kitartás és egy cipő, de a merészebbek és a fakírok nyugodtan futhatnak mezítláb is.