Szeptember végén
Még írnak a lapban az olimpiáról
Még posztol a juhász az erdő előtt
De láthassuk lassan a való világot?
Már x-eket nézhet a tévéleső
Raszta szívemben a zűrzavarú nyár
S még benne dobog az egész sikerem
De íme rasztás hajam, a múlté lett már
S a Bl meccs zaja megüté fülemet
Meghűl a piám, eliramlik az éjjel
Ülj kis szívem, ülj a térdemre ide
Borítsd mellkasomra szép kebeled
Ha elvisz a strock, keresed-e sírhelyemet
Oh mond: ha előbb megyek el, testemre
Szórsz-e majd maréknyi agyagos földet?
Elcsavartatod-e fejed valami hőssel
Vagy szivedben örökre enyém leszel?
S ha lehúzod egykori bikini alsód
Keresztfám jobb felire akaszd
Én feljövök érte a pokol bugyrából
S bal felire átrakom azt
Tele sírnám azt könnyeimmel
Mert már nem lehetsz te velem
De míg életben van ősi lelkem
Az akkor és mindörökké szeret
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.